a cárnő levele

cári palota

Én Drága Lelkecském, Muszkám és Kalmárom! Gyertyafénynél írok Önnek, én írok levelet, csak pár napja, hogy elhagyta a palotát, itt hagyott, de hisz én küldtem, hogy hozzon újra az anglikánusok és puritánok földjéről abból  az éjfekete sörből, hogy is találhatták el a mi birodalmunk sötét éjszakájának színét, hozzon nekem nagyobb szállítmánnyal abból, ami megkacagtatott és feldúlta bizsergetve a gyomrom, amikor legutóbb magam mellett tudhattam, és oly merészen viselkedett!

Galambom, ne feledjen a csokoládéból is fölpakolni, a határomnál szabad utat kap majd, hozzon abból is, hogy újra a szájam sarkából tudja fehér csipkekendővel törölni. Olyan barna a habja, mint a prémgalléromnak az ünnepi kinti viseletemen, amikor hosszas öltözés után kikocsikázom a levegőre ebéd után, amikor még világos van, de pár pillanat múlva csak a havas nyírfák világítják az utat. Hogyan fogom most az időmet tölteni Ön nélkül a sötét éjszakában, untatnak a nemesek és a parasztok is kéréseikkel, untat az uralkodás, hiszen ha itt lenne, várnám az estét, hogy a titkos feljárón megjelenjen ijedten, és kisimítsam a szeméből a félelmet. Hajnali Fényem, siessen vissza, küldjön előre követet, hogy tudjam érkezésének napját! A követtel küldjön előre egy hordónyit a sörből, hogy már előre ízleljem azt, ami Önhöz köt, Én Derék Testőröm!

Az elmúlt éjszakán is Önről álmodtam, visszahozott mindent a sok tűnő kép, azt ahogyan bódult lett Ön is és Fenségem is a sörtől, ahogy bátran a fűzőmhöz ért, és aztán elakadtak az ujjai, újra átéltem a gyerekkorom, cárkisasszony lettem és végigkergetett a palotám hosszú folyosóján, át a szalonokon, piros lett az orcája, mint a rubin, és kéklett a szeme, mint a türkiz. A sörtől kapta a bátorságot, hogy utolérjen, és a földön találjam magam? Ha nem küldtem volna a szolgákat a konyhára, értük kiáltottam volna, de nem hagyott hangot kijönni a torkomból! Olyan erős az az ital, mint amit a parasztjaink főznek szerencsétlen tanyájukon. A torkomnál érzem, hogy keserű, de átjárja bennem a lelkemet is. Ahogyan az Ön illatát érzem még mindig, úgy érzem a sör ízét is több nap után.

Szép Szál Nyírfácskám, Fess Katonám! Siessen, mert elepedek, siessen és bezárom ide, siessen, hogy a legszebb fehér köntösömben várhassam, hogy megitasson engem az új kupákból, amiket ennek a sörnek készíttettem, az egész nyugati szárnyat felfűttetem, elbújok valahol, s meg kell találnia, ha újra a friss fürtöket akarja a tarkóm alatt kibogozni!

Madárkám, térjen vissza hamar a kalitkájába, parancsolom, mert várja szomorú gazdája,

Katalin

MINDEN VÉLEMÉNY SZÁMÍT!

Email cím (nem tesszük közzé) A kötelezően kitöltendő mezőket * karakterrel jelöljük


+ hat = 11

A következő HTML tag-ek és tulajdonságok használata engedélyezett: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <strike> <strong>

A bloghelyet a Dunaújváros Online Kft. üzemelteti.
honlapkészítés: DDSWEB