Havi archívum: szeptember 2014

önismeret szüntelen

sarki fény

Ma reggel teljes celebszerkóban szeltem át a várost, csizma, rojtos poncsó, napszemcsi, és semmi smink. Gyermeknek nulladik órás terror volt, nem tudok ennél korábban felkelni, még Pezsi (autó 7,5)  is kikéri magának a hajnali csesztetést. És arra ébredtem ma, hogy én meg egy felhúzhatós kisautó vagyok, ami mindig falakba, széklábba és szekrénybe ütközik, ki kell tolatni a zsákutcákból és újra kell pöccenteni a motort.

kitépett lap

september morning

Kedves Naplóm! Ma megint semmi idő nem lesz semmire, ami feltöltene, álmodozásba vinne, megríkatna, megérintene, meghatna, inspirálna. Csak a csúnya rusnya, szürke és unalmas. Igen, igen, a hétköznapok. És Drága Naplóm, csak Neked merem elmondani, hogy én nem vagyok egy monotontűrő. De valami veszélyesen nem.

“a bú áttör a pihenés óráin”

esőfa

“Rossz éjszakám volt, oly rettenetes/Képekkel, szörnyű álmokkal tele” – tudom, hogy még csak szeptember közepe van, de én már nem bírom, és vágom a centit az őszi szünetig! Elkezdődött az iskolaév, ez már a nyolcadik, amelybe egy/kettő gyermekem belelép, és idáig ez a legszörnyűbb, semmi nem áll össze, úgy érzem csak kötelezettségem van a tanerők és minden tancucc felé, de kérés nem lehet, rugalmasság tilos, és egy csökevényes szülő vagyok, hogy csak kettő gyerekem van ugyan, CSAK kettő, és ezt se tudom megoldani, összehangolni, és persze, hogy a mai katasztrofális reggel a kocsiban betetőzte a nyűgömet, és kik hallgatták végig az üvöltözést?

nyárösszegzés

rain

Nah, ez a nyár is tengerparti kagylók nélkül telt, mert még ajándékba sem hozott senki egyet sem, amit a fülemhez illeszthettem volna, és hallhattam volna a zúgást, és aztán kitehettem volna a fürdőkád szélére, és kékre színezett tengeri sót szórhattam volna a vízbe, és valami koktélt lavírozhattam volna a térdeimen szívószállal, és utazási prospektusokat ejthettem volna a a hátam mögé, és…

A bloghelyet a Dunaújváros Online Kft. üzemelteti.
honlapkészítés: DDSWEB