sopping, para, fóbia

nightmare

Komolyan, ha elindulok véletlenül vásárolni, akkor összeesküdnek a világ divatforgalmazói, és arra a pár órára lecserélik a ruhakészleteket a legrandábbra, minden gyerekméretben található, vagy szuper plusz szájzban, de egészen bizonyos vagyok abban, hogy az én idegrendszerem ellen esküszik az összes bolthálózat ilyenkor, és megalázóan vissza kell vinnem  a polcokra mindent, amit előtte a próbafülkébe cipeltem, és kétségbeesetten próbáltam belepréselni magam egy-egy darabba, vagy elképedve nézek magamra, mikor növesztettem ekkora ssssss….., és ami jó alul, az borzalmas felül, és ami szorít felül, az lötyög alul.

És hiába az összes kreatív marketinges, akik kitalálják, hogy milyen zene szóljon, és milyen fények világítsanak, nekem szaunamelegem van, és nekem ne csilingeljen a dzsingölbelsz november elején, mert csak az jut eszembe, hogy karácsonyra megint nem tartalékoltam, és úgyis minden pénzemet elviszi az autó a szervizben, és tökön rúgnám a hohohohózó mikulásokat, akik tuti rajtam vigyorognak, és azt gondolják magukban, hogy duci rossz kislány voltam, ezért esélyem sem lesz meglepi ajándékokra.

Csak laposhasú barbimodellek soppingolnak akkor, amikor én a vásárlás szót sem ejtem ki, de mégis járom a köröket, és minden S-es ruha passzosan áll rajtuk, és hála a Jóságos Istennek, hogy megszüntették a közös nagy próbahelyiségeket, mert akkor még meg is kérnének, hogy húzzam le a cipzárt a hátukon, és mindenki előtt rommá égnék, hogy az én cipzárom viszont beakadt a harisnyámba, és vagy kérek egy körömvágó ollót valakitől, és körbevágom a ruhának azt a részét, ami becsípődött, és szégyenszemre ki kell fizetnem a megrongált ruhát, és haza is kell vinni, vagy szétszaggatom az egyetlen még ép alakformáló leheletvékony nejlonharisnyámat, de a fóbiahatáros mini fülkékben viszont kívülről csak az látszódik, hogy mozog a függöny, és vöröslő fejjel tépem föl aztán, mert előtte csak előre hajolva tudtam lefejteni magamról azt az utálatos göncöt, ami a fogason pár perccel előtte még cuki kis kockásnak tűnt.

Olyan durci fejet vágok, hogy az eladók meg sem merik kérdezni, hogy segíthetnek-e, mert nyilván rájuk förmednék, hogy mér? Olyan béna vagyok, hogy nem találok meg egyedül semmit, vagy nem bírom leolvasni a méretszámot? Mi? De ha kérdeznék is bármit, akkor nem, ilyen méretben már nem gyártanak, vagy nem, ilyen korosztálynak cégünk már nem készít semmit, és teccik még kérni valamit, és kártyával teccik fizetni,  és teccik így, vagy teccik úgy, nem, nem teccik, haza akarok menni, most azonnal rögtön…

shoppingÉs mindez miért? Miattad, hogy tetszem Neked, hogy szépnek, fiatalnak és édesnek láss, és szebb legyek a színházban, mint a színpadon a színésznők, és a több napi éhezést már nem is említem, baromi éhes vagyok, és a söradagomat is lecsökkentettem egy egységre, és alszom rengeteget, hogy kisimult legyek, és öri haragban vagyok a szénhidráttal, és …

Csak össze fog fújni minket egy esti hűvös szél, és nevetünk, hogy mindig elalszik az öngyújtód.

MINDEN VÉLEMÉNY SZÁMÍT!

Email cím (nem tesszük közzé) A kötelezően kitöltendő mezőket * karakterrel jelöljük


+ hét = 10

A következő HTML tag-ek és tulajdonságok használata engedélyezett: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <strike> <strong>

A bloghelyet a Dunaújváros Online Kft. üzemelteti.
honlapkészítés: DDSWEB