új év, új kezdet, új meditálások

fresh

van valami izgi az új évben! új kezdet! tele reménnyel, titokkal, mi fog idén történni? azt mondják, amilyen az év első napja, olyan lesz az egész év! nos, ha ez így van, akkor nekem jó kedvű lesz. jó érzés volt reggel fölkelni. maradjon így! legyen az egész év egy nagy mosolygás! egyszerű? túl egyszerű? miért is kéne túlbonyolítani az évet? legyen egyszerű! egy ügyű!

meditationsok felkiáltójel. ami nem felkiáltás és nem is felszólítás, hanem óhajtás. sóhajtás. az is jó, ahogy magunk mögött hagyunk egy csomó mindent. egy csöppet sem az jut eszembe, hogy múlik az idő és megint egy évvel… dehogy. elmaradnak a tavalyi lúzerségek, ami a kispályán maradt, nem jöhet velem, nem kiabálunk be okoskodva a kispadról, hanem bent vagyunk a pálya közepén, és idén most nem küzdve, hanem átadva magunkat a játéknak. nem is tűzök ki semmi célt, nem tervezek, nem vágok bele új hobbiba, amit egy idő után kötelezettségnek élnék meg, amiben megint csak az a szörnyű megfeleléskényszer jönne elő. nem, csak átadni magamat a váratlanságnak, a szépségeknek. és már az év elején bevenni a lassan oldódó nagy lesz@rom tablettát. hiszen amit nagy stressznek éltem meg, nagy ügynek, amitől napokig nem aludtam, ma már csak semmiség, és meg is oldódott.

hiszen tudom, mi az igazán fontos. te jó ég, ez közhelyes, az. és? igaza van a guruknak, vagy izéknek, hogy a belső béke, nyugalom, harmónia önmagunkkal. ha innen szemlélem a világot, nem lehet bajom vele. ha én, a legfőbb ítész, elfogadom magam, akkor mit érdekel bármi más? igen, egy kicsit rákattantam a you tube-on a relaxáló, meditáló zenékre, és azt játszom, hogy nem szabok határt a gondolatoknak, hihetetlen képek törnek fel. és ami a legfőbb, kisimít. nagyon jól esik. épp azt adja most meg, hogy leszámoljak az örökös küzdéssel, és csak hagyjam békén az életemet. sokat tettem már érte, most arra van szüksége, hogy ne piszkáljam, és ne formázzam túl.

meditation2minden évre más jut. idénre ezt szeretném. egy nagy napsárga gömb lenni, betépett hippiként mosolyogni minden helyzetben. festeni nem tudok, szobrászkodni sem, zenét szerezni sem, majd megpróbálom leírni ezeket a belső képeket. az egyik a sarjadó zöld fű, hihetetlen tiszta. vagy a friss sodrású patak. egy csomószor jön tengerpart, pedig nem vagyok tenger-fan. nem hülyültem meg, tényleg. most ez annyira jól esik. kicsit fáj a hátam, most nem is tudok törökülésben üldögélni. és nincs harmadik szem csakrám, nem, nekem az ideológia nem kell belőle, de nem tudok jobb szót a meditálásnál. vagy relaxálásnál. pihi. talán.

bocs, gyertyát gyújtok, és lelépek a Csipke&Fazék Wonderland-be! Egyelőre csak egyetlen valaki tart velem!

b.ú.é.k.!

MINDEN VÉLEMÉNY SZÁMÍT!

Email cím (nem tesszük közzé) A kötelezően kitöltendő mezőket * karakterrel jelöljük


4 + = öt

A következő HTML tag-ek és tulajdonságok használata engedélyezett: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <strike> <strong>

A bloghelyet a Dunaújváros Online Kft. üzemelteti.
honlapkészítés: DDSWEB