a felejthetetlen

sea,stone,sun

és akkor szépen lelépcsőztünk a kicsi kis öbölhöz. kavicsos, köves, apró kavics, élesebb kő, mindegy is, úgy fekszem rajtuk, mintha a legkényelmesebb nyugágy lenne. leteríted a törülközőmet, hol is az én papucsom, a talpad az enyém alá csúsztatod, hogy ne szúrjon az él. épp idesüt a nap, erősen, melegítve, hevítve, pedig késő délután van már. odafut a lábamhoz a tenger. mintha Te küldenéd, hogy merüljünk meg benne. nem is nyom egyetlen nagyobb kődarab sem, nem fájdítja sehol a bőröm, nem hagy nyomot sehol sem a barnuló testemen. nem fáj semmi, nem sért semmi, nem bánt semmi, kényelmes a létem, mert mellettem a lélegzeted átfújja és megfinomítja.

és a tengerbe hívsz, persze szavak nélkül. ó, nincs szükségünk szavakra már rég, elég a szemed, a mozdulatod, a sóhajod. frissítve hideg, a derekamnál csikland, a tarkómat hűsíti. hű, hű, hideg, hideg, hideg, belemerülés, karom, lábam összhangban a tiéddel, végigsimít, ellágyít, langy, kellem, báj. te igazán belemerülsz, majd meglátlak később a mélyen, milyen természetes a közeg Neked, nem tiltakozhatsz, ha Neptunusz leszármazottjának tartalak ámulva, elfogultan. és a kicsi kis öböl kienged a messzeségbe, a távolnak része leszünk, egyszerűen ölel a boldog mindenség mindenhol, mosolygok, nevetek Rád és énekelek úszás közben. nem túl sós már nekem a tenger, nem csípi a szemem, nem csiklandja a torkom. tenger, mennyire tetszik Neked a szó, és el is merem már mondani, tengernyi a szerelmem. végtelen szabadság, végtelen felszabadulás, nézd a csillámlást, nézd, ott egy pici partszakasz, ússzunk oda, nincs ott senki más. láthatnám a halakat, a pici élőlényeket alattam, amelyek a mögém hagyott áramlatban sodródnak, de nem láthatom még a sziréneket, a sellőket, a tenger tündérmesés lényeit, nem értem még őket, nem találkozunk még, nem mutatkoznak még, csak bizalmatlanul méregetik ezt a boldog valakit, akit a keleti szél fújt ide. odaúszunk, köves, fekete köves rész, persze Te könnyen kijutsz, de kezedet nyújtod és kisegítesz a partra. milyen pici ez a rész is, és mennyire egyszerű. leegyszerűsödött a természet itt.

a sziklafalnak támasztod a hátad. a fekete kövek forróak, de ráfeküdhetek, mások ezreket fizetnének ezért, a természetes masszázsért, és én megkapom ajándékba, a forróság gyógyítva átjár, és épp idetűz a Nap, ránk süt, nem is süthet máshol, nekünk adja minden melegét, nézd, még nem is elég nekem ennyi forróság, a mellkasodra hajthatom a fejed, hozzád bújhatok, a sósan édes bőrödhöz, kell nekem még a szíved forrósága is, a fülemen keresztül eljut bennem mindenhová, az érrendszerem része lesz a Te forró csobogó ereid gyorsasága. melletted, a szíveden, a mellkasodon, a szívveréseden, átölelve, napsütötten, forrón, érzékenyen, elérzékenyülten, megszeppenve, elpilledve, ellazulva, eszmélve az eszméletlenre.

hogy hol az én helyem? hol vagyok biztonságban? mit keresek ebben a világban? mi az értelme? mennyi évtizedes kérdőjel válik felkiáltó jellé, menyi önismereti kétség, szenvedés, kutakodás érkezik a válaszhoz! mennyi szerencsétlen szenvelgés válik feleslegessé, visszavetve értelmetlenné! mögöttem méteres sziklafal, előttem a hatalmas tenger, felettem az égető napsugár, alattam a kövek, veszélyes is lehetne. de mellettem az élet, hozzásimulhatok bátran, mellettem velem Te. erre mindig emlékezni fogunk – suttogod, mintha bárki is hallhatná. milyen egyszerű minden, milyen letisztult, milyen boldog a kő, a nap, a tenger, hogy minket nézhet! a gyűrött, mögöttünk hagyott évek is kisimulnak. és egymás sós íze a szánkban, és nem haragszik a kő, a tenger, a nap, hogy minket szolgál. nem baj, hogy vissza kell úszni, nem baj már, hogy vissza kell majd menni a zajba, a városba, a munkába, nem baj, hogy ez nem tart örökké, mert a nap sárgán gömbölyű a szívem táján, mert a tenger sója a vérem sósságát mossa át, mert az ízedet bármikor felidézem, hisz felejthetetlen.

nézd, megérkeztem.

MINDEN VÉLEMÉNY SZÁMÍT!

Email cím (nem tesszük közzé) A kötelezően kitöltendő mezőket * karakterrel jelöljük


három × = 15

A következő HTML tag-ek és tulajdonságok használata engedélyezett: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <strike> <strong>

A bloghelyet a Dunaújváros Online Kft. üzemelteti.
honlapkészítés: DDSWEB